2011. szeptember 11., vasárnap

Hohe Wand - Ausztria

Túrázás ismét Ausztriában a Bécsújhely mellett található Hohe Wand Natúrparkban.
A "Magas Fal": a természeti képződmény megjelenésére abszolút megfelelő elnevezés. A környező terepből hirtelen kiemelkedő 1000 méter magas fennsík-sziklaképződmény mindenkinek ideális időtöltést kínál.


A fennsíkra autóút vezet fel, kiépített út van a teljes területen, fogadókkal vendégházakkal.
Egy rövid szakaszon a sziklafalra épített sziklaösvény található, ami közvetlenül a Kohlröserlhausnál indul, és a bejárása max. fél órát vesz igénybe.


A fennsíkon a kiépített útvonalon közlekedhetünk, de bejárhatjuk a teljes területet közvetlenül a sziklafal mellett úgy ahogy a hegyi kecskék is teszik.


A hegyi kecskék nyoma mindenhol látszik, de a szorgos ganajtúrók próbálják karbantartani a terepet.


A sziklákon kövirózsák...


Itt mindenki megtalálja a helyét:
a női részleg ...


a túravezető ...


és a hordár.


A kilátás lenyűgöző ...


Sziklamászók paradicsoma.


de mi előbb értünk oda, ahova ők igyekeztek. Spontán meglepetés, szerencsére nem lépett hátra..


Szikla kiszögellések


És kilátás ...


Itt nem szédül sem a fa ...


sem a fű ...


sem a virág ...


Jól érzi magát, a fotós ...


a túravezető ...


Hé, ismerjük egymást ?


És a kilátás innen is jó ...


A siklóernyősök paradicsoma:


és amikor felszállnak ...


Megéheztünk. Hasonló vendégházakba térhetünk be.


Ezután irány az erdei tanösvény ...




... vadaspark ...



... állat etető ...


... játszótér ...



Búcsúzóul a kilátó ...


és a csapat ...


2011. augusztus 21., vasárnap

Barenschützklamm - Ausztria

Kirándulásunk hirtelen ötlettől vezérelve indult. Könnyen megtalálható helyen egy igazán élvezetes, és a hozzá nem szokott embereknek fárasztó túrát jelent.
Graztól Linz felé tartó autópályán haladva Bécs felé kell fordulni, majd Mixnitznél lejönni az autópályáról. Napos idő fogadott minket. A parkolóban megálltunk, majd egyből kezdődött a túra. Az út elején egy étterem, a következő étkezési/ivási lehetőség csak a hegytetőn. Gyermekes család lévén komplett éttermi menüválasztékot cipeltünk magunkkal, amire ez első rendelést rögtön 100 méterrel az indulás után megjött.....


Mentünk tovább ... folyamatosan felfelé ... kiépített túraútvonalon. Az Alpok sziklái, a hegyről lesiető patakkal...


Virágok...



és a hegyi vezetőnk:


Mikor már kellően várjuk a nagy durranást, akkor kb. 2 óra gyaloglás után érkezünk meg a bejárathoz.


Némi belépőt kell fizetni a helyi jegyszedőnek, aki a kis házban üldögélve iszonyatos dohányzással múlatja az időt.
Akkor indulás ...


A sziklafal oldalába épített szűk fa járdán járhatjuk be a hegyet.


Kezdetben hozzászoktat minket ...


Majd bedob a mély vízbe ...


Folyamatosan felfelé kapaszkodunk ...


és nincs visszaút, mert a járda úgy van kiképezve, hogy igazán csak felfelé lehet haladni rajta.


Aki nem bírja a lépcsőzést az ne álljon neki....
Folyamatosan felfelé.


Az első szakasz után azt gondoljuk, mi jöhet még?
Hát egy még iszonyatosabban felfelé.....


A hegy tetejére érve már csak egy itatóhely hiányzik.


Megvan.


Van még feljebb is. A hegy csúcsára vezető út már csak az igazi elvetemülteknek való, sok helyen szó szerint négykézláb kell menni. Ezt a szakaszt mi kihagytuk, és elindultunk visszafelé.
Lefelé menet az út egy része kellemetlen ( mint felfelé is egy szakasz ) ...


Ezt szívesen kihagytuk volna...
Este 8 óra felé érkeztünk vissza a kiinduló helyre, pont sötétedésre.


Mindenképpen ajánljuk azoknak akik szeretik a nehezebb terepet. Egyedi kialakítás, karbantartott útvonalak. Tetszett.