Első csoportos utazásuk, és nem jött meg a kedvünk. Ahány ember annyi gondolat, annyi hozzáállás, annyi nyűg és mindenki mást akar a túrától. Mi ketten magyarok Sri Lankáért utaztunk, a csoport maradék részét pedig 5 fő hangadó ostoba ember rángatta ide-oda, gondosan elkerülve az ország megismerését. Emiatt már kezdetben leváltunk a csoportról, megpróbáltuk ügyeinket saját magunk módján intézni. A csoport nagy része valószínűleg az út végére rájött amire mi már az elején, hisz a kezdeti idill eltűnt, a hangadók mellőzöttek lettek, az ostoba vihogások ritkultak, és facebook keretében szerveződő barátságok tovatűntek, mivel a valóságban felszínesek voltak, gyakorlatilag nem is léteztek.
Sok érintkezési pontunk nem volt a csoporttal, nagyjából a magunk útját jártuk.
Az induláskor ...
és az Etihad üdvözlő videója eléggé egyedi stílusban, a kívülálló nem tudja eldönteni, hogy a világvégét köszöntik vagy pedig az utasokat....
Sri Lanka, Indiától délre elterülő szigetország. Van mindenből egy kicsi, de igazán semmire nem lehet rácsodálkozni, az ország turisztikai szempontból közepes, egyszer érdemes meglátogatni, de nem tudom miért is lenne érdemes visszatérni. Olyan mintha Ázsiát egy országba gyúrták volna össze, de mindenből csak egy keveset raktak volna bele. Az emberek normálisak, nem tolakodóak, közepesen kedvesek.
Az ország nagy részét cca. 80%-ban a szingalézek lakják, főleg buddhisták, de a vallás nem játszik nagy szerepet az életükben. A maradék népesség nagy részét az ország északi részét lakó tamilok alkotják. A tamilok korábban el akarták szakítani az országból az általuk lakott részeket, véres polgárháború provokáltak, ami 2009-ben ért véget. Az emberek nem akarnak többé háborúzni, egymás mellett élnek a nemzetiségek és a különböző vallások látszólagos békében.
A turizmus jelentős az országban, és egy jól működő infrastruktúrát építettek fel a turisták megfejésére. A turisták számára fenntartott éttermekbe szervezett csoportokat hurcolnak, ahol az étkezés ára 10-szer annyiba kerül, mintha a helyiekkel étkeznél.
A belépők szintén drágábban a turistáknak mint a helyieknek, és hát az elmaradhatatlan ékszerboltokról nem is érdemes szót említeni.
Ha egyszer felülsz a szállítószalagra, akkor minden állomáson pörgetik a pénzt rólad, a taxi, a tuk-tuk kezdi a sort, majd az éttermek, botanikus kertek, ékszerboltok, helyi kozmetikumok, helyinek és egyedinek mondott termékek, majd végül a borravaló szinte mindenkinek aki kapcsolatba lép veled. Szerencsére a csoportunk gazdagságára büszke része minden helyen tejelt ahogy illik, ránk nem túl nagy energiát fordítottak, így kívül maradtunk a fejő rendszeren, és csak akkor fizettünk extrát, ha azt mi akartuk.
Ha egyszer felülsz a szállítószalagra, akkor minden állomáson pörgetik a pénzt rólad, a taxi, a tuk-tuk kezdi a sort, majd az éttermek, botanikus kertek, ékszerboltok, helyi kozmetikumok, helyinek és egyedinek mondott termékek, majd végül a borravaló szinte mindenkinek aki kapcsolatba lép veled. Szerencsére a csoportunk gazdagságára büszke része minden helyen tejelt ahogy illik, ránk nem túl nagy energiát fordítottak, így kívül maradtunk a fejő rendszeren, és csak akkor fizettünk extrát, ha azt mi akartuk.
Mi a helyi étkezést választottuk ...
chiken curry + ginger beer egy 8 négyzetméteres étteremben ...
asszem ez kicsit csípősre sikerült ( újságpapír mint csomagolás ) ...
És a helyiek igencsak megörültek nekünk, élvezték ha mi is velük étkezünk. Egy tál étel 2-300 ft-nak megfelelő összeg volt. Curry mindenféle verzióban, roti ( valamivel töltött kenyértészta sütőlapon pirítva ), koththu ( zöldségek, tészta, hús és fűszerek sütőlapon pirítva, és összedolgozva ). Az adagok nagyok, ízletesek, és minden csípős, a chili elengedhetetlen.
A kellékek a lenti képen: árlista a falon, telefonkönyvből tépett lapok a csomagoláshoz vagy szalvétaként, és a banánlevéllel bélelt tányér a rizsnek.
A menu választék mindenhol ugyanaz: kétféle rizs köretnek, majd pedig a feltét amit választasz: currys ez-az, kókuszos saláták ( minden csípős ) stb ...
A legjobbat Kandy-ben ettünk az alábbi étteremben ( a Szent-fog templom utcájában van a templomtól 100 méterre ) reggel és délután is, igaz csak vega kaják vannak, de azok isteniek ...
Én masala dosa-t ettem kétszer csak kézzel ...
Éppen mangó érés ideje volt, a mangó náluk olyan mint nálunk az útszéli cseresznye ...
az érett mangó potyog a fáról, összeszedni, megenni, élvezni!
Egyszóval Sri Lankán nagyon könnyen lehet olcsón és változatosan étkezni, nem kell félni az utcai kifőzdéktől, ami tetszik mindent meg lehet enni, barátságosan fogadnak, érdemes előre tisztázni mi mennyibe kerül, aztán ha nem tetszik akkor tovább kell állni, viszont bátran meg lehet bízni az ételben, nem kell gyomorrontástól tartani. A menőbb éttermekben 10% szervizdíjat számolnak fel, a helyi kifőzdékben többnyire nem.
a Jack-fruit gyümölcse akkora mint egy emberi fej
nagyon ízletes gyümölcs az ennivaló változat, a másik változatot főzésre használják mint curry-s saláta.
A növény és állatvilág változatos, elefántok, majmok, madarak ...
A vadonélő elefántok egyre nagyobb gondot jelentenek a mezőgazdasági termelőknek, elpusztítják a termést. Mivel veszélyeztetettek, ezért csak riasztással lehet védekezni ellenük. A védelemnek köszönhetően, a brit megszállás alatt hobbiból majdnem kiirtott állomány egyre szaporodik, de az emberek lélekszámának növekedésével a találkozások egyre gyakoribbak, és a problémák is fokozódnak.
Sajnos a szeméttel sokszor nem tudnak megbírkózni, a kikötő mindig a legalja ...
A tengerpart jobbra tekintve ...
és tengerpart ugyanonnan, de balra tekintve....
A szemetesség amúgy nem veszélyes, látszik, hogy tesznek ellene.
A közlekedés nem túl kaotikus, inkább lassú, sok a tuk-tuk.
A tömegközlekedést jelentő buszok és vonatok nagyon olcsók, az utazás érdekes elképzelés ...
A piros buszok állami tulajdonúak, a világos, többnyire fehér buszok maszek buszok.
A benzin 200 ft körüli összegbe kerül, a tuk-tuk 60 rúpia/km.
Van 2 db autópálya az országban, viszont látszik, hogy a gyors közlekedés nem való még nekik, hozzászoktak a 30-40 km/h-s araszoláshoz, és az autópályán néha keresztbe is mennek, tolatnak és hasonló számunkra döbbenetes dolgokra kell felkészülnünk.
Az időjárásról: Sri Lankán mindig esik valamikor az eső: vagy a keleti, középső és észak-keleti részen, vagy pedig a nyugati, dél-nyugati részen. Mikor ott voltunk éppen a déli részre érkezett a monszun, és az évszázad áradása is ottlétünkkor történt. Út lezárva ...
Egyébként szerencsések voltunk az időjárással, nem volt túl meleg, eső is pont jókor esett, viszont a déli tengerparton a strandolás igencsak szerencse kérdése ebben az időszakban.
Amikor esett akkor nagyon esett, szinte ömlött, aztán felhő el, és hamarosan sütött is a nap.
A tenger viszont haragos ebben az időszakban, fürdeni csak a part mentén óvatosan lehet ( legalábbis a déli tengerpartokon ).
Sri Lanka békés, biztonságos hely, backpackers paradise, de aki az igényes nyaralást keresi, az keresse máshol.
Sri Lankára jellemző oszlopon ülő horgászati formát csak a déli tengerparton Galle és Hikkaduwa között lehet látni. Az is amolyan Sri Lankás: így már senki nem horgászik, busszal viszik a turistákat a kis tengerparti beugrókba, ahol a horgászok ugrásra készen várják a jövevényeket, és ahogy lassít a jármű ők annak megfelelően gyorsulnak fel és másznak az oszlopokra. Ez látványosság, ja és nincs ingyen egy fotó sem...
Sri Lankán többnyire csak a halászat autentikus, ha igazi Sri Lankát akarunk akkor menjünk a kikötőbe és a piacokra.
Sri Lankára jellemző oszlopon ülő horgászati formát csak a déli tengerparton Galle és Hikkaduwa között lehet látni. Az is amolyan Sri Lankás: így már senki nem horgászik, busszal viszik a turistákat a kis tengerparti beugrókba, ahol a horgászok ugrásra készen várják a jövevényeket, és ahogy lassít a jármű ők annak megfelelően gyorsulnak fel és másznak az oszlopokra. Ez látványosság, ja és nincs ingyen egy fotó sem...
Sri Lankán többnyire csak a halászat autentikus, ha igazi Sri Lankát akarunk akkor menjünk a kikötőbe és a piacokra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése