2018. szeptember 27., csütörtök

Kína ( 2018 szeptember )


Mindenki előtt ismert, hogy Kína az utóbbi évtizedekben évente két számjegyű növekedést produkált, és még ma is a világ jelentős nyersanyag készlete oda áramlik. Folyamatos építkezések jellemzik, a városokba érve toronydaruk építik a 30 emeletes lakótömböket tízesével, autópályák, metró, és vasút nő ki a semmiből.
Gyorsvasút állomás Xian ...


Az emberek utaznak, áramlanak, pénzt költenek ... herákolnak, köpködnek, folyamatosan a mobiljukat nyomkodják a férfiak nagy része dohányzik ... kedvesek, családiasak, természetesen viselkednek, segítőkészek, és nagyjából mindent úgy csinálnak ahogy jól esik nekik.


A mobiltelefon használata meglepően elterjedt, mobillal fizetnek bárhol és bármiért.


Az utcán krumplit sütögető mamának is van QR kódja, amit mobiltelefonnal lecsippantva azonnali fizetéshez használnak. Persze néhányan készpénzzel is fizetnek, de ez nagyon ritka a helyiek között. Viszont a turistáknak csak a készpénz marad, a helyileg elterjedt két legjelentősebb mobil fizetési platformhoz ( Wechat, Aliplay ) ugyanis helyi bankszámla, és mobilinternet kell.
A helyi bankszámla nyitása egy külön életcél lehet a külföldieknek, mint ahogy a pénzváltás is ( nem hitelkártyás kp felvétel ) egy órás program.
A kommunista párt jól láthatóan ügyel arra, hogy minden nyomon követhető legyen.  A banki pénzváltás során cca 5db A4-s oldalt kell kitölteni, útlevelet másolnak stb..., akkora cécó az egész amihez máshoz foghatót ritkán találni.
A mobilfizetés mindenhol rendelkezésre áll: boltokban, buszon, metrón, az utcán stb.
A buszra felszállva választani lehet a fizetési módok közül: 1 yüant bedobni, lecsippantani a prepaid kártyát, lecsippantani a mobiltelefont ...


Ezen felül mindenhol kamerák vannak, legalábbis ahol turisták megfordulhatnak. Ahol sok ember lehet, ott jelentős a rendőri jelenlét, a Tien An Men térre bejutás sem megy 2 perc alatt. Csomagok átvizsgálására kell készülni a metrón, vonaton, főbb csomópontokon, turista látványosságok beléptető rendszereinél.
Néha jó látni, hogy a hatalmas tömegben minden rendben van, és senki nem veszélyeztet semmilyen formában. Maximum az ázsia-style villanyoszlopok ...


és a háztáji kert újraértelmezése ...


A városokban a köztisztaság példás. Rengetegen dohányoznak és dobálják is a csikket, de olyan köztisztasági hálózat működik, ami 10 percen belül összeszedi a szemetet. Könnyű volt megszokni a tisztaságot, hazaérve a Liszt Ferenc Reptérről kifelé tartva minden disznó ólnak tűnt.
Az ipari fejlődés velejárójaként emlegetni szokták Kínával kapcsolatban a légszennyezést. Mi szeptemberben semmit nem éreztünk ebből, pedig Datong és környéke a szénbányászat otthona.

A kínai emberek nagyon kedvesek, segítőkészek, olyan mintha az egész nép egy nagy család lenne, mindenhol családias a hangulat. Bárkihez odamehetsz és kérdezhetsz tőle, nem fordul el és nem mondja, hogy menj máshoz. Persze idegen nyelvet nem beszélnek, még aki azt mondja hogy beszél angolul ott sem biztos. Viszont a mobilt azonnal előveszik, hangfelismerés, fordítóprogram és minden OK. Jó ha tud az ember egy kicsit kínaiul, örülnek, ha saját nyelvükön szólítjuk meg őket.

Senkit nem zavar, ha a mama este lejön az utcára hálóingben és eszik  valamit. Az idősebbeket és a gyerekeket láthatóan mindenhol tiszteletben részesítik, és segítik őket ha kell.

Ha egy kis tömeg van valahol, akkor egyből tolakodnak, ha kis hely van valahol, egyből benyomul valaki. Ha olvasol valami kiírást és van ott fél méter, szemrebbenés nélkül beáll valaki eléd. Nem kell csodálkozni, hanem egy kis lökéssel be kell állni elé, és ha már nem marad hely akkor nem áll oda senki. A buszmegállókban van egy sorkialakító korlát, ott egyszerűbb a helyzet, de ahol nincs és sokan akarnak felszállni, ott elszabadul a pokol.


Látszik, hogy változik a rendszer, de pl a vasútállomáson, ha engedik a népet a peronra, ott tolakodni kell pofátlanul, nincs mese. Aki arra vár, hogy majd valaki udvarias lesz, nos az az örökkévalóságig áll ott, mint Szlovéniában a balos útkereszteződésben autóval.

A 25 évvel ezelőtti Kínát kerestem, de nem találtam belőle semmit. Pekingben egy 50 éven felüli angolul jól beszélő hölgy felvilágosított, hogy a Kommunista Párt megszüntette az utcai sütögetést és az utcai piacozást. Minden sütödét bekényszerítettek éttermekbe az ételbiztonság miatt, a piacosokat pedig plázákba vagy nagy áruházakba terelték, a Párt irányít ...


Persze azért van még mit ellenőrizni ...



A régi épületeket lebontották, és 25 év alatt mindent újjáépítettek. A kínai élet is átalakult, az utcáról beterelték az embereket az épületekbe.
Ez csalódás volt, de érthető. Viszont a kínaiak nagyon szeretik a társasjátékokat, főleg a kártyát és a tábla játékokat. Ezt még mindig sok helyen az utcán játszák, odasereglő nézőközönség és szurkolók előtt.


Nagyvárosi lett minden, eltűnt a zsúfoltság, mindenhol sokan vannak, de van elég hely az embereknek és az autósoknak egyaránt. Nagyobb városokban a belsőbb részeken az utakon bicikli sáv, ha kell nyilvános bicikli bérlési lehetőség rendelkezésre áll. A biciklin egy mobilinternetes vevő egység van, amit mobiltelefonnal lehet kezelni.


Ha biciklizhetnékünk támad, akkor a vevőegységet lecsippantjuk a mobiltelefonnal, majd ha megérkeztünk akkor újra csippantunk és visszazár a bicikli. A biciklit ott lehet hagyni ahol akarod, esténként teherautókkal összeszedik és szétosztják.


Kijelenthető, hogy Kínában a tömegközlekedés nagyon jól, egyszerűen és olcsón működik, a viteldíjak megfizethetők, a járművek tiszták, a tömegközlekedés öröm.


Reggeli eligazítás a metróban ...


Sokat buszoztuk a városokon belül, mivel tiszta, tágas, olcsó, és mindenhol van buszmegálló. Egyetlen probléma, hogy nincs olyan térkép, ami a busz útvonalát megmutatja nem kínai nyelven. 


Pekingben a legtragikusabb a helyzet, a többi városban azért lehet találni valami informatív térképet angolul.
A buszozás így kihívás, idő kell hozzá, szerencse, és bízni kell, hogy a buszon valaki megérti hova akarunk menni és segít.
Persze mindezt nehéz elképzelni egy olyan országban ahol a vasút állomáson ( Pekingben ) bárkitől kérdeztem, hogy "Turist information", senki nem értette ( pedig ezt a két szót világon mindenhol értik ). Még a rendőrök sem értették, mobiltelefonon hívtak fel egy diszpécsert aki beszélt angolul, és így kaptunk útbaigazítást.

A kínaiak hozzáállása a WC-zéshez teljesen egyedi, és kell időt hagyni magunknak míg befogadjuk. Persze nem az első osztályú hotelekről van szó, hanem a nyilvános illemhelyekről. A Hutongok pottyantós WC-iben nincs ajtó, már a bejáratból felmérhető, hogy hol van szabad hely.


Sok helyen van ajtó, de csak 70 centis, ez sem takar sokat. Nagyjából megfigyelhető, hogy a betérő férfiak leguggolnak, rágyújtanak egy cigire, előveszik a mobiltelefont és meccset vagy sorozatot néznek jó nagy hangerővel. Az ajtót be sem csukják, mert így több fény jön be, gondolom bántja a szemüket a mobil képernyő fényereje.
Az egész WC-nek kocsma jellege van, nagy hangzavar, nagy füst. Itt láttam először olyat, hogy dohányzó és nemdohányzó WC, persze egymás mellett van 5 db dohányzó, és 1 db nemdohányzó, így igazán nem számít semmi. Viszont jó a hangulat ...
WC sok helyen található, díjmentes, és takarítják őket.


Van két tulajdonsága a Kínaiaknak ami valahol a történelmükből, vallásukból eredhet:
- ha látnak valami nagy edényt vagy medencét, akkor azonnal pénzt dobnak bele ...


- ha látnak valahol egy sárkány vagy teknős ábrázolást azonnal simogatják ...


Mindenesetre egy olyan országról van szó, ahova turista bátran mehet, biztonságos, kedves, és XXI. századi. Sokszor még most is érdeklődve néznek a turistákra, és sokan akarnak veled fényképezkedni csakúgy, vadidegenek jönnek, aztán megköszönik és elmennek.


Nincs sok külföldi turista, vagyis ha van nem tűnik fel.
A buszokon szinte csak helyiek utaznak. A külföldi turistákat inkább csoportosan cipelik a lehúzós körutakra bérelt buszokkal. Pedig a tömegközlekedéstől nem kell megijedni, miden a helyén van ... ha egyszer sikerül megtalálni mi honnan indul.

Köpködnek, nyilvánosan, persze nem záporoznak a lágytojások, de ha valakire rájön, az nem tartja vissza magát. Nem kell megriadni, ha mögötted herákolnak egy nagyot, mert nem köpnek le, maximum melléd.... 1 méterre, mintha misem történne.
Furcsa táblák ...


ötezer éves történelem, látható fejlődés, érezhető átalakulás.
Jól megfér egymás mellett a Kommunista Párt ...


és a vallás ...


Kína várja a turistákat, aggodalomra nincs ok, igaz a mostani Kína egy kicsit már műanyag, egy kicsit Disneys, egy kicsit steril, de nyomokban még ötezer éves történelmet tartalmaz.


Minden Shanghaiban kezdődött...

2018. szeptember 23., vasárnap

Kína - Peking

A kínai főváros maradt utunk végére. Gondoltuk stílusosan kellene lezárni az utazást, vásárlás stb...
Hááááát ... sem stílus, sem igazi kínai vásárlás, helyette steril, új város, gondosan konzervált történelemmel. Semmi nyoma a 25 évvel ezelőtti Kínának. Mindent lebontottak, modernizáltak; sugárutak, metrók, millió autó.
Vasútállomás.
Turista információ sehol, tömeg mindenhol. Megérzés alapján indultunk, kérdezősködtünk.


A Tiltott Város ...













Metróval és busszal mindenhova el lehet jutni. A metró kezelhető, a buszok útvonala viszont csak megérzés alapján deríthető ki, az állomások csak kínaiul vannak jelölve, útba igazítani is csak kínaiul tud mindenki.


Busszal ki lehet menni a Nagy Falhoz, Badaling településhez. Az ár 1/3-a a szervezett utak díjának, érdemes egy kicsit bumszlizni. A busz indulási helye az egyik metró megállótól 200 méterre van, követni kell a Nagy Fal jelet és a tömeget. Csak akkor indul a busz ha tele van...








Az Ég Temploma egy nagy parkban található a Quinmen metró megállótól délre, megy oda busz, csak 3 megálló. 





A park túloldalán van a "Gyöngy piac"-nak nevezett hely, ami 25 éve piac volt, azóta az árusokat beterelték egy plázába, és ott várják a nyugati csoportokat. Viszont érdemes ide menni, mert Pekingben itt lehet a legjobban alkudni, a felsőbb emeleteken olcsóbb az ár is.

A 2004-s olimpia helyszíne ...






Láma Templom ...




Pekingben és környékén el lehet sétálgatni, nézelődni.
Sajnos már autentikus hutong is csak kevés van, és nehéz olyan helyet találni, ahol a helyiekkel lehet enni, és egy kicsit elmerülni a csillogáson kívüli Pekingben. A Quinmen állomással szembeni sétáló utca túlsó végével szembeni park túloldalán jobbra van egy utca, ahol kis helyi csehók vannak, füstösek, zajosak, de egy kis ízelítőt adnak a régi Kínából.

Kína roham léptekkel halad az ország teljes modernizálása felé, turizmus szempontjából Észak-Kína ízletelen, szagtalan, steril.