2012. január 29., vasárnap

Kambodzsa, a valódi mosoly országa


Az egykor szebb időket is megélt országot, a XX. századi történelem alaposan helyben hagyta.
A francia gyarmati uralom után az amerikaiak a világ újra felosztásának jegyében porig bombázták csakúgy mint a szomszédos indokínai országokat, majd az ezután tomboló vörös uralom megölt több mint egy millió embert. 
( Csak megjegyzem, hogy a pol pot nevű trógert soha nem vonták felelősségre, megdöglött, mielőtt felköthették volna. )

1989-ben ők is "rendszert váltottak", nemzetgyűlést választottak, és királyt!

Az országban látható a szegénység, főleg a külvárosokban és az apróbb településeken. Egyszerű életet élnek, mindenki foglalkozik valamivel, dolgoznak, tevékenykednek. Nagyon kevesen dohányoznak, szinte alig valaki. A szemét szállítása a nagyobb településeken megoldott, a kisebb települések, szegényebb részek kissé szemetesek, de látszik a próbálkozás.

Kambodzsát még nem szállták meg a nyugati hatalmak, nem lepték el az indiaiak, kínaiak és arabok.



Még minden valódi...


Az emberek az utcán élnek, az utcán étkeznek, kis üzleteikben árulnak valamit...


utcai tűzhelyeken...


 sütnek/főznek ...


Mosolyognak...


kiváló vendéglátók, és azután is kedvesen viselkednek veled, ha az üzletet tető alá hozták.



Nem sértődnek meg, ha egy 20 USD értékűnek tartott áruért csak 1 USD-t akarsz adni, az alku, a mindennapok része. Én sem sértődök meg, ha valamit sokszoros áron akarnak eladni, alkudni mindenhol kötelező. Kiemelném a reggeli vásárlásban rejlő lehetőségeket: az árusok úgy hiszik, hogy az első vásárló ha vesz valamit, akkor egész nap szerencséjük lesz. Ezt kihasználva jelentős árengedményhez lehet jutni ha valaki reggel 10 óra körül megy vásárolni. Az egész ország egy nagy piac, mindenhol üzletek, boltok, elárusító helyek, a piacokon nagy a zsúfoltság, jó a hangulat, szinte minden kapható.

Nincsenek bevásárló központok, nincsenek plázák, nincsenek erőfölényükkel visszaélő áruház láncok.


Ugyanannak az árumennyiségnek az értékesítése sokkal több család megélhetését biztosítja, mint az Európában agyonsztárolt, igencsak hatékony üzletláncok tucatjai által foglalkoztatott családoknak juttatott minimálbéres ellátás. Meglepő, hogy az országban nagyon kevés autó van, de ami van az mind toyota vagy lexus. Furcsán mutatnak a robogók között a lexus terepjárók, de Magyarországon is vannak, a semmiből előtűnő KISZ-es "üzletember" milliárdosok.


Az utak a kevés autó miatt járhatóak, robogók hadán közlekedik a nép. Mindenhol nagy a rendőri jelenlét, a közbiztonság is kiváló.


A rendőrök nem foglalkoznak közlekedési dolgokkal, mert a közlekedés során szinte senki nem tart be semmilyen szabályt sem. Egyetlen szabály létezik: hogy mindenki arra megy amerre akar, ha lehet lassan, hogy bárki meg tudjon állni, és közben folyamatosan dudálni kell, hogy mindenki tudja: jövök! Ennek megfelelően a taxik kormányán a legkikopottabb hely a dudálás helye, szintén mindig hallani dudaszót.
Robogón utazik Kambodzsa!


Azért ne menjünk el a nemzetközi szabványoknak megfelelő villamos elosztó rendszerek mellett sem, ami a fenti képen is látszik ( és a további képeken is feltűnik itt-ott ), de teljes tervszerűségében ez: ...


A robógón akár 4 ember is elfér...


felnőttek, gyerekek vegyesen, sőt a vásárolt cucc is ...


Robogós egységcsomag ...


 ... és a robogós logisztikai fenomén ( 13 karton üdítő/sör a robogó csomagtartóján és elöl a kosárban is valami, ami a képen nem látszik úgy, hogy közben a fickó rajta ül és vezet a sorok között ) ...


A gyerekek biciklire születnek ( az utolsó előtti biciklin hárman utaznak a 6. számú főúton - ilyen kevés autó közlekedik az utakon ) ...


de a bicikli használata is új értelmet nyer ...


de lehet ezt még fokozni ...


Azonban a kétségtelen sztár a TUK-TUK:


Gyakorlatilag tuk-tukon és robogón él a nemzet.
Amit a legtöbbet fogsz hallani Kambodzsában az: "... tuk-tuk sir ? ".
És a turista tuk-tukozik ... rengeteget tuk-tukozik ...


Léteznek normál benzinkutak és egyszerűbbek is.
Az egyszerűbbek szinte mindenhol fellelhetők: ...


... és a mi tuk-tukosunk tankolás közben ( szintén a 6. számú főúton ) ...


A tuk-tuk Kambodzsában remek és olcsó módja a rövidtávú utazgatásnak. A tuk-tukosok mindent tudnak, ismernek, általában a turisták választanak maguknak egy tuk-tukost és avval mennek mindenhova, míg az adott helyen tartózkodnak.
Csak bízni lehet abban, hogy a kambodzsai vezetés észreveszi, hogy az ország vonzereje az egyszerűségében, indokínai jellegében van és a nyugati kultúrkör műanyag kliséi Kambodzsát is Thaiföld szintjére degradálják.

2012. január 26., csütörtök

Bangkok, Kínai Újév

Nem először voltunk Bangkokban, most három napot töltöttünk el ott. Pont a Kínai Újévre időzítettük ( 2012. január 23. ), hátha látunk olyat, mint máskor nem.
2009-ben jártunk ott utoljára. Azóta megépült a Railway Link nevű gyorsvasút, ami 3 egymással párhuzamos pályán szállítja olcsón, gyorsan, kultúráltan az utasokat a repülőtérről a belvárosba, cca fél óra alatt teszi meg a 15-20 km-s távot.



Bangkok egy zsúfolt nagyváros, folyamatosak a dugók, tuk-tuk használata öngyilkosság, viszont a metro/magasvasút közlekedéssel mindenhova el lehet jutni.


Szintén egy piac a város, plázákkal, bevásárlóközpontokkal, és kényszeredetten mosolygó unott eladókkal. 
Remélem Kambodzsa nem lesz ilyen 10 év múlva ...

Persze vannak kivételek: az utcán sütögető nénikék, akik már reggelire olyan fűszeres/chillis kaját sütnek, hogy könnybe lábad a szemünk, és ennek ők nagyon örülnek ( vagy vigyorognak rajta ? ) ...


Turistaként irány a Chao Phraya, majd Wat Arun, Wat Pho, China Town.
A Chao Phraya mentén végig vannak kikötők, ahol be lehet fizetni helyi hajókra.



A beszállás kissé egyedi ...



Első állomásunk a Wat Arun. Itt még nem jártunk korábban. 



A helyiek minden vallási helyen készültek a Kínai Újévre.



Egy idős budhista szerzetes áldást osztott, egy kis aprópénz az egyik bronz edénybe, a másikból jöhet az áldás.



Kilátás a Chao Phraya-ra, háttérben balra a Királyi Palota, jobbra a Wat Pho ...



A Kínai Újév szerint a sárkány éve a 2012-s év.


 


Következik a Wat Pho - avagy fekvő budha temploma...


Wat Pho, itt már jártunk, de tetszik ...




Állítólag szerencséd lesz, ha a templom hosszában kirakott edényekbe pénzt szórsz ...






Kínai Újév. 


A nagyobb közösségi helyeken sárkányok táncával, tűzijátékkal hangoltak a helyiek ...




gondoltuk, a kínai negyedben biztos nagyobb ünneplés lesz, lampionok, díszek ...


minden ami kell ...


mi sem akartunk kimaradni ...



Azt gondoltuk, sok más turistával együtt, hogy majd jön a sárkány-felvonulás, felhajtás, tűzijáték stb... lesz. Mondták helyben, hogy 5 órakor kezdődik majd. Csak az volt a hiba, hogy nem kérdeztük meg, hogy mi kezdődik!? Hat óra után elkezdtek zászlókat osztogatni, rendőrök sorfalat álltak, mindenkit egy vonal mögé rendeltek stb... Gondoltuk precíz szervezés lesz. Kérdeztem a rendőrt, hogy mikor jön a "sárkány". Az csak fogta a fejét és huhogot ... Nem értettem mit huhog, és a zászló is furcsa volt.
Aztán kiderült, hogy miért huhogott. Ugyanis nem volt semmiféle felvonulás, hanem szigorú biztonsági intézkedés közepette a királyi pár egy zárt kocsiban végiggurult az útvonalon, a helyiek lobogtatták a zászlókat. Aztán egyszer csak vége lett, mindenki elkezdett hazamenni. Tehát kb 2 órát vártunk arra, hogy a királyi pár ( aki helyben nagy népszerűségnek örvend ) 2 perc alatt végigkocsikézzon az útvonalon. Annyi csalódott arcú turistával még életemben nem találkoztam, mindenki azt kérdezte, hogy hol a sárkány?!


Viszont a BBC adásában sikerült összevágniuk egy olyan riportot, mintha Bangkokban valami nagy durranás történt volna. Szerintem voltak helyi történések a nagyobb közösségi helyeken, a kínai negyed egyértelmű csalódás.
Azért a sárkányok, dobok, tűzijáték megvolt ...