Mianmar még más: színes, mosolygós, biztonságos, kedves.
Az aki luxust vagy bejáratott turista kliséket keres, az ne menjen most Mianmarba. Hátizsákosoknak, és Ázsia felé nyitott embereknek javasolt.
Szegény, fejlődő ország, a külvárosokban és a vidéken az emberek nagyon egyszerű körülmények között élnek, de biztos jelentős a korrupció is, mivel vannak szemetszúróan gazdag emberek is.
a gyerekek avval játszanak amivel tudnak ...
Városi élet ...
Az utak állapota a főváros kivételével eléggé egyszerű, részben aszfaltozott, nem túl széles, max 40 km/h sebességgel közlekedhető.
A forgalom lassú, dudálnak, és a főváros kivételével nem nagyon tartanak be közlekedési szabályokat. Egy 260 km-s út 8 óráig tart. Jobb oldalon közlekednek, de a taxik jobb kormányosak, a buszok jobb és bal kormányosak, úgy tűnik, hogy a kormány elhelyezkedésére nincs kötelező szabály.
Nagyon zavaró tényező Mianmarban: a szemételhelyezés kérdése. A kormányzat az utóbbi 3 évben jelentős programot indított a szeméthegyek felszámolására, azonban ennek jelei a fővárosban láthatók csak.
Katonai diktartúra vezeti az országot, a lakosság 85-90%-s buddhista vallású. Mianmarnak is meg van a helyi kirakat demokratája: Aun Szan Szu Kji, nemzetközi támogatással, a mianmari demokratikus átalakulás emblematikus alakjává vált, külföldön sározza hazája kormányát, közben demokratikus álmot fest, és Szingapúrral példálózik.
Sokféle emberrel beszéltem Mianmarban, egyikük sem mondott rosszat a kormányzatára, kiemelték a fejlesztési programokat és a rendet.
Mianmarban kb. 1 millió rohinga ( a bangladeshi határnál élő muszlim vallású mianmariak ) él, mostanság a kisebbségi helyzet a világ hírcsatornáinak központjába került.
Úgy tűnik, hogy mianmari rohinga és a bangladeshi bevándorló helyzet sok helyen hasonlít az európai migráns krízishez. Mint az európia esetben: Mianmarban is a nemzetközi sajtó elítéli a kormányt, mert nem engedi a bevándorlást, és természetesen az emberi jogok és hasonlóak megsértését szajkózza a CNN és a BBC is a világba. A CNN riportjában elítélték a katonák erőszakos fellépését, de azt kénytelenek voltak elismerni utólag, hogy a készített riport, melyre felépítették a kampányt Mianmar ellen, egy rohinga börtönben készült, ahol az őrök keményen bántak az elítéltekkel.
A katonai diktatúra deklaráltan buddhista államot akar fenntartani, és ennek érdekében drasztikus beavatkozásoktól sem riad vissza.
A muszlim Bangladesh szerint özönlenek az országba a rohinga menekültek Mianmarból ( 70 ezer fő ), Mianmar ezzel szemben azt mondja, hogy a Bangladeshbe menekülő emberek amúgy is bangladeshi migránsok, Mianmarban illegálisan tartózkodtak, és menjenek vissza oda ahonnan jöttek. A konfliktus abból robbant ki, hogy 2016 októberében, 9 mianmari határőrt iszlamisták megöltek, amire válaszul a mianmari katonai kormány keményen fellépett a szerintük az országban illegálisan tartózkodó muszlimok ellen.
A helyzet bonyolult, és az egymásnak is ellentmondó hírek miatt nem lehet kihámozni az igazságot, a CNN és a BBC folyamatosan hazudozik ( gondoljunk csak az iraki tömegpusztító fegyverekre, a szíriai bombázásokra, az amerikai elnökválasztásra, a migránsok röszkei rohamára Magyarországon, vagy a vasúti sínek közé beeső migráns esetére... ), általában az igazság mindig rejtve marad.
A CNN által lelkesen támogatott szír mérsékelt ellenzékről ( akik ugye a rossz Assad ellen harcoltak ) éppen január végén derült ki, hogy mind egy szálig átálltak az ISIS-hez, és vitték az ingyen kapott USA fegyvereket is. Lám-lám a fekália mindig a felszínre kerül, csak idő kell hozzá ...
Persze az ENSZ is becsatlakozott Mianmar elítélésébe, ugyanúgy ahogy pl. Magyarországot is elítélték a migránsokkal történő szerintük nem megfelelő bánásmód miatt.
Annyit leszögezhetünk, hogy a nemzetközi sajtó jelenleg Mianmart sározza, a vonatkozó, helyszínre küldött emberi jogi bizottság nem talált semmit, a riportról ami a rohingák helyzetét hivatott bemutatni, kiderült, hogy egy börtönben készült, mindeközben a mianmari katonai kormányzat azt állítja, hogy ő csak védi az országot a migránsok ellen.
( Bármiféle hasonlóság az európai/magyar helyzettel csak a képzelet műve :-) ).
Ennyit a politikáról...
A fentiek ellenére a biztonság olyan szintjével találkoztunk Mianmarban, amire minden ember vágyik. Senki nem lépett fel fenyegetően, nem volt semmi probléma, mindenki békés és mosolygós. Még a taxisok sem akartak átverni, ha többet kértek, akkor elmagyarázták, hogy a (csúcs)forgalom miatt teszik, és később kiderült, hogy jogos volt a kérésük. Az elején eltelt pár nap, mire magunk mögött hagytuk a gyanakvást, és elfogadtuk, hogy tényleg nem akar senki átverni, nem akar senki meglopni, és mindenki csak jót akar.
Persze a frekventált turista helyeken: Bagan, Bogyoke market stb... már éledezik a kufárság, de még mindig sehol nincs a többi, pl. thaiföldi átverésekhez, lenyúlásokhoz, vagy a magyar reptéri taxisokhoz képest.
A mianmariak nyitottan és kedvesen fordulnak a turisták felé, igaz angolul nagyon kevesen beszélnek, de próbálnak segíteni, fotózkodnak veled, úgy tűnik örülnek, hogy mennek a turisták.
A lakosság 80%-a egész nap rágja a bétel diót ...
Az egységcsomagot majd minden sarkon kis standokon készítik.
Az emberek egész nap rágják, de le nem nyelik, hanem kiköpik a bordó folyadékot, oda ahol éppen vannak, és ez teljesen elfogadott.
és senki nem kivétel...
Vannak frekventált köpőhelyek ahol feltorlódik az anyag ...
és a vonat oldalát sem kímélik....
A rágásra ráépült egy iparág, kezdve a levelek előkészítésétől ...
a gyártásig...
Mind a férfiak, mind a nők un. longyi-t hordanak. Ez egy cső alakúra vart anyag, amibe belebújnak, majd a derekukra csavarnak. Ez a népviselet.
pagoda ...
és paya van ...
átszövi mindennapjaikat a vallás.
A vallási helyeken elvárt, hogy a turista illendően viselkedjen és öltözködjön, a nők vállát és bokáját is el kell takarni, a férfiaknál enyhébbek az előírások.
Volt alkalmunk sokat beszélgetni buddhista iskola tanulóival, elmondták: nekik az a fontos, hogy jót cselekedjenek. Mert Buddha tanítása szerint, ha jót cselekedsz akkor jó életed lesz, ha nem akkor rossz. Ennyire egyszerű, és a legtöbben eszerint élnek is.
A buddhista iskolák, kolostorok adományokból tartják fel magukat, és az adományok gyűjtése elfogadott, az emberek adakoznak.
Persze vannak akik megpróbálják kihasználni a helyzetet, de az is belefér ...
Az ország déli részét fő folyójuk az Irrawaddy és mellékágai hálózzák be. Halászat, mosás, játék...
Mandalay, Bagan, tengerpart és Yangon; itt töltöttünk összesen 3 hetet 2017. januárjában.
Részletek a későbbi ( 4 db ) bejegyzésekben.....
