Perhentian Island

Még két hét kellett volna legalább....

Ez az a hely, ahonnan nem mozdultunk, ahonnan a gyerekeinken kívül nem hiányzott semmi, és ahol tökéletesen lehet semmit csinálni. Perhentian két szigetből áll. A nagyobbik a Besar, a kisebbik a Kecil. A szárazföldről történő induláskor még nem tudtuk melyikre megyünk, de az időközben megismert svéd turisták elbeszélése alapján a Kecil-t választottuk. Egész Malajziai utunk addig volt megszervezve, hogy Budapesten felszállunk a repülőre, ami Kuala Lumpurban letesz, majd 3 nap múlva felszállunk az Air Asia járatára, ami letesz Kota Bharu-n. Ezután minden úgy történt ahogy történt ...

A szigetre 2 hatalmas motorral felszerelt csónakok visznek át a szárazföldről. Ez kb. 30-40 percig tart, és mentális kielégülést okoz a csónak vezetőjének ahogy látja az utasok egyre rémültebb arckifejezését. A nyílt tengeri hullámok valamint a csónak sebessége nem volt összhangban, emiatt folyamatosan pattogtunk az utastérben, valamint a kikötőben a megismert svéd turisták által felkínált, és elfogyasztott sör egyre jobban kívánkozott vissza a teremtőjéhez. Kedvesem jobban bírta, ő mosolygott végig, de lehet más mosoly volt ez...

Szóval a sofőr megkérdezte hova megyünk ( kívánság műsor volt a kikötés helye ), és mivel hezitáltunk, kitett a Coral Bay nevű helyen, a kép jobb oldalán látható mólónál.

A szigeteken nincsenek utak, nincsenek autók és motorok sem. Csak a part van, a bungalók, pár kisebb bungaló-bolt, étterem/kocsma. A parton kívül csak az esőerdő van. Ha valahova el akarsz menni, akkor a parton ringatózó csónakokat fel tudod bérelni, hogy vigyen el valahova ... de hova is?

Ezután a tűző napsütésben elkezdtünk szállást keresni. Az utasok többsége elindult a Long Beach nevű menő, és útikönyvekben is mint a fiatalok Mekkájaként említett helyre. Long Beach a sziget túl oldalán van, ahova a Coral Bayről egy ösvény vezet át. Kis szervízidő után elindultunk mi is teljes felszerelésben a 34 fokban, tűző nap alatt a Long Beachre. A hegytetőre felmásztunk, onnan láttuk, hogy Long Beachen hevesen hullámzik a tenger ... ezért úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk Coral Bay-re, és ott keresünk szállást, aztán ha nem lesz jó, majd másnap tovább állunk. 

Kibéreltük a képen látható bal szélső bungalót kemény 4500 Ft-nak megfelelő Ringitért ( 70 RM/bungaló/nap reggelivel ). Légkondi nem volt, de nem is hiányzott, csak egy ventilátor keverte a levegőt. Persze a bungaló feeling kissé más mint az álmainkban, főleg ha mögötte az őserdő van. Minden este valami kapart, valami mászott, valami kopogott, valami rágott. Első este, még amatőr bungalózóként egy fél doboz kekszet hagytunk elöl. A bungaló résein, a környék összes ízeltlábúja érezvén a kaja jelenlétét meglátogatta a kekszes táskánkat. És a kedvesen fedezte fel ... csak annyit hallottam, apa, Apa, APA gyere, mi ez??? .... ÁÁÁÁÁÁÁÁ. 0-4 cm-ig mindenféle rovar nyüzsgött a kekszes táskában. És ez egy óra alatt történt. Nehezen, de megnyugodtak a kedélyek, és a tartalék két doboz kekszünket hermetikusan elzártam a külvilágtól. Aznap este a zuhanyzóban még egy 3 cm-s rovart agyonütöttem, de később nem találtunk semmit.

Reggel mikor felkeltünk, a látvány megfelelő volt.

És persze a ház mellett kukázó 1,5 m-s leguánt már könnyedén vettük...

Volt még kisebb gyík, mókus, lepke, egészen apró citromsárga madártól, a nagyobb madarakig. Azt megfigyeltük, hogy a bungalók fölött a hegyoldalban, a magasra nőtt fák között rendszertelen időközök szerint 4 nagyobb testű, fekete de fehér hasú zömök madár repül oda-vissza. Ezek voltak a vízszintesen repülő madarak ( ha tudományosak akarunk lenni ).

És a zsúfolt parton ezrek siettek munkába, tüntettek vagy éppen vonultak fel ... vagy mégsem?

Coral Bay keleti nyugati fekvésű, a nap a tenger felett nyugszik le...

Ezzel szemben Long Beach észak-keleti fekvésű, ahol a tenger márciusban és áprilisban annyira hullámzik, hogy fürdeni, vagy hajózni lehetetlen. Egyik nap látogatást tettünk Long Beachen is, ... hát elkeserítő. Bungaló nincs a parton, ellenben rengeteg kis csehó, szeméthegy, eltüzelt szemét maradvány stb... A szép homokos part mellett elkeserítő az igénytelenség. Lehet, ha lecsillapodik a tenger május után, akkor a szemétszállító hajók ki tudnak kötni ott, és megtisztul a környék, de szerintem nem...

Coral Bay valaha tele volt élő korallal, de az intenzív csónak forgalom a part mellett teljesen kipusztította, mindenhol elfehéredett korall maradványok a part közelében, és néha a tenger 1-1 darabot ki is hoz a partra. Coral Bay-nél fürdőcipő használat kell. Viszont a maradék korallon halak tucatjai áztatják lábukat, és beljebb, ahol még az eredeti korall megmaradt, hihetetlenül szép tengeri élővilágot csodálhatunk meg. Mi vittünk búvárszemüveget, pipát - de ha nincs akkor ott is bérelhető napi 10 RM-ért - ezért ha az idő engedte, ez egy jó elfoglaltság.

A tenger kristálytiszta, türkizkék, a homok fehér, és ha nem szemetelik össze akkor csodálatos is marad a part.

Persze a legelképzelhetetlenebb helyeken is találkozhatunk az indiai kultúra részeként eldobált műanyag dolgokkal.

Csak remélni lehet, hogy ez a sziget megmarad ilyennek ami ... de sajnos a tapasztalt bungalóépítési láz, és az egyre több turista gyaníthatóan hamarosan véget vet a sziget igazi varázsának.

Számtalan kisebb öböl és strand van a környéken, ami csónakkal közelíthető csak meg. Szól valakinek, hogy el akarsz menni valahova, majd megbeszélitek mennyibe kerül, és begázolva a vízbe beszállsz a csónakba ... és ugyanígy szállsz ki. Nincs túlbonyolítva. A szigeten dolgozó embereket és a szemetet is csónakok szállítják.

Nagyon helyesen a térség természetvédelmi terület, és a maguk módján óvják is valamilyen szinten az élővilágot. A part sziklás, felette az erdő, de vannak elvetemültek, akik bejárják ... egy darabig.

Egy igazi hero, aki harcol az elemekkel, majd feladja.

A szállásról: Senja-nak hívták, csakis első osztályú bungalókkal rendelkezett, amik esőben néha beáztak. Viszont jó helyen van, roppant jó helyen. Március 12 körültől már nem is volt üres szállás.

Hangulatos, jó hely. Konyhája közepes, árai jók: egytál étel 6-10 RM, mangó shake ice blended 7 RM, satay 10 RM. Ingyen WIFI! Nagy előny. A parton és a hegyoldalban is voltak bungalók. Melegben, hegy oldara mászni? Persze a kilátás biztos jobb, és több állat is kapar éjjelente.

A Senja felirat felett található az étterem.

Coral Bay csendes, nincs diszkó, nincs hülyegyerek-tombolás, lehet pihenni. Akinek pörgés kell annak ott van Long Beach.

Mi elégedettek voltunk. A személyzet kedves, nem takarítják a szobát, csak ha kéred, az éttermi kiszolgálás lassú, de ez hozzá tartozik.

Inkább hátizsákos, kalandtúrázóknak való, és mindenképpen minimum 2-3 hét kell.

Az étterem teljesen nyitott, és a tenger felé néz, egyszerűen berendezett. Esténként grilleznek tengeri herkentyűket, király halat, barrakúdát, polipot. És a mangó shake ... az valami csoda! Az étterembe belépni csak mezítláb lehet, amúgy se sűrűn volt rajtunk lábbeli.

A Coral Bay-n van még két említésre való szállás: Maya és a Shari La Resort.

A Maya-s személyzet még kedvesebb, a bungalók a parttól beljebb találhatók, olcsóbb mint a Senja, de ritkán van szabad szoba ad hoc, valahogy előre kell foglalni. Azt el kell mondani, hogy a fickó ( Matt a neve ) nagyon korrekt, elmondja mikor nem szabad snorkell túrára menni, míg a többiek kivisznek akkor is ha nem látsz semmit. Szimpatikus volt, de az étel náluk a legrosszabb, viszont náluk mosattunk.

A Shari La a hegyoldalban található kissé magasabb kategória. Jó a kilátás a tengerre, de csak az étteremből. A szállások többsége egymás mellett a hegyen, kicsi ám privát partja van ... akinek ez kell?

Azt hiszem sikerült jó helyet találnunk, csak sajnos az ott eltöltött 8 nap kevésnek bizonyult.

Visszamennénk.....