Közlekedés Malajziában.

Hogyan jutottunk el, és helyben hogyan?

Quatar Airlines vitt minket Budapestről Doha-n keresztül Kuala Lumpurba.

Induláskor Ferihegyen a Quatar utaskísérőit jól megmotozták, biztos ezért nem volt semmi extra a Quatarral, annak ellenére, hogy jó a marketingje.

Dohai reptéren buszok szállítják az utasokat terminálok között, és a jegy típusának megfelelően könnyen el lehet igazodni, eltérő színekkel jelölik a különböző utasforgalmakat. A tranzit utasokat citromsárga jegyekkel büntetik, de odafigyeléssel nem lehet eltévedni.

A reptéren mindent lehetett kapni, árak is normálisak. Volt pihenőszoba is ahol elméletileg aludni is lehetett kagyló alakú székekben. Két ilyen szoba volt, viszont mind a kettő kicsi, és a székek helyett az emberek inkább a földön aludtak. Ezért ha Doha-n hosszabb várokozásra készülünk, akkor célszerű olcsó gumimatracot vinni magunkkal. Biztos gyorsan álomba szenderülünk, ugyanis indiai barátaink lábszaga gyorsan megszállja a helyiséget, és előfordul, hogy a magyarok háton fekve úgy horkolnak, hogy más rosszallóan nézi, csakúgy ahogy az olasz hippi turista házaspár férfi tagját, aki hangosan eleresztette magát ... és utána még kétszer, hogy ütősebb legyen. Digó disznó, csúszott ki a számon...

Van szabad ivóvíz kút is a reptéren ( langyos klóros víz ), és ingyen internet sarok.

Lassan eltelt a 8 óra várakozás, és utáni buszokkal vittek ki a géphez.

Felszálltunk, aztán le. Viszonylag kellemes dolog, hogy Doha kb. félúton van Budapest és Kuala Lumpur között, így nem tűnik olyan hosszúnak az utazás.

Kuala Lumpur repülőtér modern, 2-szer 3 sávos autópálya visz be a városba, vagy vasút vagy busz. Kényelmesebb és majdnem egy árban van ha budet teksi-vel mész.

A reptér kijárata mellett ott van a prepaid taxi állomás, megmondod, hova akarsz menni, befizeted, a 3-s kijáratnál vár a taxi, odaadod a kapott számlát, és már visz is. Jól szervezett, olcsó, nem nyúl le senki.

Annak ellenére, hogy olcsó a taxi, nem utaztunk vele, mert a tömegközlekedés tiszta, mindenhova lejuttat, olcsó, és kéznél van. A benzin Malajziában 1,8 RM ami kb. 126 Ft/l.

Pár napos akklimatizálódás után az Air Asia elvitt minket Kota Bharu-ra. Ezt is interneten foglaltam, 212 RM volt a jegy kettőnknek, a reptéri transzferrel együtt. A reptéri ellenőrzésekn látszott, hogy nem félnek semmiféle terrorizmustól. Gyakorlatilag az összes fém dolog rajtam volt miközben átmentem a kapun: aprópénz, öv, telefon, kompakt fényképező ... és a kapu nem jelzett. Ilyen is van.

Kota Bharu-n leszállt a gép, majdcsak lesz valahogy. Aztán megszólított minket egy hölgy, elmondta, hogy bizonyára Perhentianra utazunk, és felajánlja, hogy segít. Na mondom, segíts anyám, de ha átversz, megpofozlak - egészséges magyar gyanakvás. És nem vert át ... beszerveztünk még egy angol nőt, befizettük a taxit, és a hajót is, ami átvisz Perhentian-ra. Szóval beszálltuk a taxiba, egy öreg maláj elvitt minket Kuala Besut-ba ( öreg volt, talán Sandokánnal együtt harcolt, és nem szeretett száguldozni ). Kuala Besut-ban várt miket egy iroda, a fickó kikérdezett, hogy hova akarunk menni ( nem tudtuk, de eldöntöttük, miközben megismerkedtünk egy svéd csapattal - sör felkutatása ürügyén ), adott hajó jegyet ( oda-vissza útra ), elkísért a kikötőbe, és mondta, várjuk meg a csónakot. Közben levettek rólunk fejenként 10 RM-t, korall védelmi adóra. Kb. 1 órát vártunk, aztán jött a csónak. Beszálltunk csomagostul ( csomagokat egymásra dobálták ), és elindultunk. Később tudatosult, hogy a fenti fénykép a kikötő kijárata a nyílt tengerre, és itt megy ki a csónak Perhentian Island felé.

A csónakos úgy ment a hullámokon, mint valami félőrült, és nemcsak oda úton, hanem visszafelé is. Visszafelé a csónakok minden nap ( időjárástól függően ) 8, 12 és 16 órakor indultak. A mólón 3-4 ember szervezte a jegyek és a majdani úti cél szerint az embereket kisebb csoportokba. Flottul ment, működött.

A Perhentianon eltöltött 8 nap után, úgy gondoltuk busszal megyünk vissza Kuala Lumpurba. Szállásunkon: Senja segítettek lefoglalni a buszt, és megígérték, hogy a busz megvár minket, amíg a hajó meg nem érkezik. Úgy tájékoztattak, hogy a busz út 7-8 óra lesz. 10 lett belőle, viszont pofátlanul olcsó volt. Nincs autópálya az érintett szakaszon, viszont nagy a teherautó forgalom ... kétszer egy sáv ... 600 km.

A busz du 2 körül megállt egy pihenőnél, és Kuala Lumpur előtt közvetlenül egy benzinkútnál.

Kuala Lumpurban a busz pályaudvar mellett volt egy vasúti megálló, így könnyen megtaláltuk/megközelítettük a hazautazás előtti szállásunkat ( amit még indulás előtt interneten foglaltunk ), ahol a sors kárpótolt a buszos malőr miatt, és kifogástalan körülmények között töltöttük el a maradék 3 napot.