2014. szeptember 22., hétfő

Gili Air, Bali, hazautazás

Balitól pár órányi hajóútra Lombok mellett 3 kis sziget található, ezek a Gili Szigetek. Trawagan a bulikról szól, Meno egy kicsit nyugalmasabb szép strandokkal, Air pedig a legkisebb és állítólag azok mennek oda, akik nagyon nyugira vágynak. Hát mi Gili Air-re mentünk.


Padang Baiból indultunk. Várakozás az indulásra ...


Csomagok berakodása ...


hajrá ...


a tetőre is ki lehetett ülni, de csak azért mert nyugodt volt a tenger ...



Gili Air kikötő ...



a szigetekre a közeli Lombokról hozzák/viszik a vizet, élelmet, benzint és mindent, ami a napi élethez szükséges ...


kiszállás a hajóból ...



A szigeten nincsenek motoros járművek, nincsenek utak. Kis lovas szekerekkel lehet utazni, vagy biciklit bérelni ( nagy kaland a homokban biciklizni ), de gyalog sincs túl messze semmi. A parttal párhuzamosan húzódik a gyalogút végig a szigeten körbe, mellette éttermek, bungallók ...



A Gili szigetek tipikus korall szigetek, partjaiknál nagy korall telepek találhatók, amelyek lenyűgöző tengeri életnek adnak otthont. Nem csoda, hogy a búvárok és a sznorkellezők paradicsoma ez a vidék. A parthoz közel, már 1 méteres mélységben korall telepek szegélyezik a partot, a legnépszerűbb elfoglaltság a sznorkellezés....



Halak százai találnak menedéket a korall között, minden élőlényt a táplálkozás, és az életben maradás foglalkoztat.




Halrajok úszkáltak körülöttünk ...



A korall-szirtek szinte réteket, virágos kerteket alkotnak ...










Nagy élmény, mikor a színes halak, csak méterekre úszkálnak tőled, látszólag megszokták a turisták tömegét. Vélhetően a Gili szigetek jó hely lehet, minden nap több hajó is érkezett, és szállította a japán turistákat sznorkellezni.


Érdekes a sziget partvidéke: a zártabb részeken fehér homokos part van, ahol, fürdés, napozás ...









de kicsit odébb márt korall telepek is vannak...






Aztán a parttól 10-30 méterre a víz alatt látszik, hogy a sziget tulajdonképpen egy nagy korall-szirt, ami hirtelen véget ér, és egy szinte függőleges falú szakadékkal kezdődik a nyílt tenger ( ahol a víz színe sötétkékre vált )...


Emiatt lehet a partról horgászni ( mert van ahol már 3 méterre véget ér a sziget ) ...


vagy ...


A homokban mindig figyel valami ...


A szigetek között csak hajóval lehet közlekedni,



nem probléma a kikötő ...





...



Tetteinket vállaljuk ...















Elérkezett a visszautazás napja.
Csomagjaink várakoznak a berakodásra ...



csakúgy mint idefelé...



A búcsú ...




Mivel jó időnek ígérkezett, ezért indulás előtt jól megebédeltünk. Abban a pillanatban, mikor kihozták az ebédet, szél támadt, és elkezdett vadul hullámozni a tenger. Összenéztünk és tudtuk, hogy a nyílt tengeren akár extrém program is várhat minket. Nem is tévedtünk! Az utat elneveztük két-dedalonos bulinak. A nyílt tengeren 2-4 méteres hullámok között ugratott a hajónk, és sokszor nem lehetett tudni, hogy hány koordináta tengely szerint mozgunk. Láttam magam előtt, ahogy a dedalon molekulák fáradhatatlanul markolják a gyomromban a mie goreng tészta szálait, és megállapíthatom, hogy jó munkát végeztek. 2 óra hánykolódás után elértük Bali partjait, ahol csillapodtak a hullámok, és visszaváltozott az utasok színe is falfehérről, testszínűre. Persze brit utasaink közül két egyed nagy pofával nem hallgatott a személyzetre, hogy hátsó részbe kéne ülni, mert ott nem pattog annyira a hajó, és be kéne venni valami gyógyszert tengeri betegség ellen. Az egyik derék brit tele is rakott 2 zacskót, és az első 10 perc után már felkelni sem tudott. Párja jobban viselte, ő csak félig ájultan hevert az ülésen, a zacskók üresen maradtak. Szóval aki erre a vidékre készül, és szeles az idő, annak jobb ha barátságot köt 1-1 dedalon pirulával.


Sikeresen kikötöttünk Balin, majd irány a szállásunk.


Utolsó napon kellemes lazítással készültünk a 24 órás hazaútra ...



Egy kis vacsora Edy kifőzdéjében ...




majd irány a reptér ...


Összefoglalva:
Bali és Gili mindenképpen megér egy látogatást. Persze Kuta Beach környékét nem igazán kell erőltetni, hiszen az igazi Bali nem ott található.
Kellemes élmény volt, hogy mindenhol reklámoztak ...


Az útleírások mindenhol azt említik, hogy a mosoly országa: Thaiföld, azonban ennek ellent kell mondanom. Thaiföldön mindenki mosolyog rád, mert le akar venni, azonban Bali-n mindenki mosolyog rád, csak az nem, aki le akar venni. A helyben lakó balinézek ( nem betelepültek ) kedvesek, segítőkészek, és mindig mosolyognak, látszólag nem zavarja őket a turisták áradata, és ami a lényeg, a piaci hiénákon kívül nem akarnak látványosan levenni sehol. Igazán jó hátizsákos turistának lenni Balin, csak javasolni tudom.